Blogolj!

Pálos kolostorok a Balaton-felvidéken

750 évvel ezelőtt halt meg Boldog Özséb, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend alapítója. Ennek emlékére az idei évet a Boldog Özséb emlékének szentelik. A Balaton-felvidéken több településen is épült pálos kolostor, melyek közül sajnos már nem mindegyiket tudjuk meglátogatni, de az idei év remek lehetőség arra, hogy felkeressük a Káli-medencében és a Balaton-felvidéken még álló pálos kolostorromokat.

De merre induljunk, ha az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend egykori kolostorait szeretnénk megátogatni?

Nagyvázsony, Szent Mihály pálos kolostor romjai

 

Nagyvázsony település temetője mellett elhaladva az országos kéktúra útvonalán, illetve a temetőn keresztül is megközelíthető. Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak.

A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen családi temetkezőhelyük.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el.

Pula, a tálodi Szent Erzsébet pálos kolostor romjai

A pálos rom megközelíthető Pula településről délre jelzetlen ösvényen, illetve Nagyvázsonytól az országos kéktúra útvonalán délre, a vártól kb. 3 km távolságra található. Magyarország egyik legrégibb pálos kolostora a tálodi.

A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt. Teljes középkori története ismeretlen.

369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Azóta indult pusztulásnak.

Salföld, kőkúti vagy köveskúti pálos kolostor romjai


Salföld település határában, a temető mellett elhaladó földúton autóval is
megközelíthető, majd a piros vonallal jelzett turistaúton 2-3 km gyalogtúrával érhető el. Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén emelkedő természetes dombon találhatjuk a salföldi kolostor romjait.


Először Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele említi. Ekkor épült a kolostor román ősmagva, a kerengő és a barátlakások. A salföldi pálos kolostort az Atyusz nemzetségből származó kőkúti Sal család alapította 1263 előtt, majd Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. Kétszáz évig éltek itt a fehér barátoknak is nevezett pálosok. Az idők folyamán többszöri fosztogatás áldozatául esett. 1482-ben ismét felvirágzott a kolostor. Ebben az időben épült a késő gótikus templom, amelynek javára István bíboros 1475-ben búcsút engedélyezett. Jóval a törökdúlás előtt elnéptelenedett, oka ismeretlen. Hosszú évszázadokig elhagyatottan állott.

Sáska, a bakonyszentjakabi Szent Jakab pálos kolostor romjai

A Szent Jakabról nevezett templom-rom Sáska településről közelíthető meg keletre tartva a piros jelzésen keresztül, ami kb. 2 km, a Szent Jakab forrás mellett található. A 19. században még állt a templom szentélytornya, amit Rómer Flóris meg is örökített rajzain. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót

A kolostor keletkezéséről és történetéről igen keveset tudunk. 1263-ban szól róla először egy oklevél, melyben Pál veszprémi püspök egy olyan kolostort említ, amelyben maradhatnak a szerzetesek. Vagyis ekkor már nemcsak megvolt, hanem jó állapotban is lehetett a kolostor. Egy 1307-ben kelt oklevélből kitűnik, hogy alapítója szintén a Rátót nembeli Keszi család egy tagja volt. A kolostor 1563 előtt elnéptelenedett. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök rombolták le.

Szentlélek monostor, Lesenceistvánd-Uzsabánya

Amikor Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállította a magyarországi pálos kolostorok iratjegyzékét, ezt írta: „Somogy megyén keresztül érkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére, az enyerei kolostor­hoz . . . 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsa-szentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek.” Valóban, a 15. század közepén a pálos szerzetesek elhagyták a kolostort, 20-30 év elhagyatottság után helyükre Ferenc-rendiek költöztek. 

Az Uzsai család által alapított, az uzsai bánya területén található, kolostor építés ideje az 1320—1333 közötti idő­re tehető.  

A még álló falakat Ádám Iván a 19. század végén írta és rajzolta le. 1881-ben felmérte a területet, akkor még a kolostor északi oldala és gazdasági épületei látszottak. A 2000. év nyarán az állagmegóvást előkészítő részleges régészeti kutatásra került sor. A sérült falak kijavítását, kolostor templomának állagmegóvását 2001-ben kezdték meg Thúry László régész irányításával, ásatást nem folytattak.

A templomnak ma már csak az alapfalai láthatóak, apszisának északi fala kb. 4-5 méter magas. A hajó déli oldalához két helyiség csatlakozott, valószínűleg bejárati csarnok és ossarium volt, valószínű már a ferencesek idejéből. A templomhoz északról csatlakozott a kolostor. Ebből két részlet maradt meg, mindkettőben egy-egy nyílással, valamint egy kevés alapfal-maradvány a nyugati oldalon. Az egyik nyílás boltozott, ez az udvar és templom közötti keresztfolyosót kötötte össze a sekrestyével.

A felsoroltakon kívül volt még pálos kolostor Balatonhenyén, ahol a falu északi végétől mintegy 250 méterre az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostor állt és Badacsonytomajon is egy bizonyos – a 19. században – “karastom-kútnak” nevezett forrás környékén. Sajnos ez utőbbi két kolostor annyira elpusztult, hogy már alapjait sem lehet megtalálni.

Ha még többet akarsz tudni, akkor kövess minket FacebookonInstagramon és YouTube-on!

(forrás: palosepiteszet.hu)

 

https://kali.blogstar.hu/./pages/kali/contents/blog/89824/pics/lead_800x600.jpg
balatonhenye,káli-medence,kolostor,nagyvázsony,pálos,pula
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?