Blogolj!

Falumustra - Kővágóörs

Kővágóörs neve leginkább akkor került a köztudatba, mikor az 1970-es évek közepén felfedezte magának a települést az akkori értelmiség néhány tagja. Zenészek, színészek, képzőművészek vásároltak maguknak a faluban portákat, melyeken gyakran töltötték nyaraikat, szabadidejüket.
Ennek okán nyaranta népzenétől, közéleti diskurzusoktól volt "hangos" a település kocsmája és az itt élő művészek portái. Sajnos a rendszerváltás után ez a fajta közösségi élet lassan elhalt, de a település így is kedvelt az idelátogatók körében.

Kővágóörs már az újkőkor óta lakott település és már a római korban is kedvelt lakóterület volt. Nevének második fele a honfoglaló hét törzs egyikének, Örsnek a nevére utal.  A településnek az évek alatt több neve is volt. 1321-ben Cibriánörsként, 1351-ben Szentlászlóörsként, 1394-ben pedig Boldogasszonyörsként említik. Később volt Kisörs és Nagyörs is. Jelenlegi nevét, az 1548 óta használt Kővágóörsöt azokról a kővágó mesterekről kapta, akik az itt található vörös mészköveket nem csak fejtették, hanem hatalmas szakértelemmel vágták, törték és faragták. Az 1500-as években olasz kővágó mesterek is érkeztek a településre, hogy a fejlett malomipar számára az itt található kvarcit sóskövekből malomköveket faragjanak.

A XIX. század során Kővágóörs fontos kereskedelmi központ, mezőváros és, - ha csak rövid ideig is, alispáni székhely volt.
A településen katolikus, evangélikus és zsidó iskola is működött, néhány évig luteránus algimnáziummal is dicsekedhetett.
A település  a reformáció első és legrégibb ágának, a lutheri evangélikus hitnek ősi fészke volt. A kivételes panorámát nyújtó templomdombon álló evangélikus temploma 1264-ben épült, berendezése a barokk faművesség kivételesen gazdag terméke.
Közvetlen közelében emelték az ellenreformáció korában a katolikus templomot 1773-ban Esterházy Károly egri érsek segítségével. A felszentelésre 1802-ben került sor. Helyi elnevezéssel „dac-templom”-ként is emlegetik. Közvetlenül a másik templom bejárata elé húzták fel, így szemből teljesen takarja azt.



Az 1970-es évektől számos művész és e tájat megszerető városi értelmiségi, a Káli-medencében elterjedt kifejezéssel: „bebíró” vett házat a faluban. Ekkor alakult meg a Káli Vidék Baráti Köre, későbbi nevén a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság. Feléledt a tradicionális nádazó mesterség és új házak is épültek a régi stílusban. A felvásárolt épületek zöme ma igényesen felújított, leginkább rusztikus módban, vagy enyhén elegyítve azt a modernebb megjelenéssel.

Kővágóörsön a '70-es években pezsgő kulturális élet zajlott diskurzusokkal, éjszakába nyúló táncházakkal, népfőiskolával, mely a rendszerváltás után a két egymásnak feszülő politikai tábornak köszönhetően megszakadt. Ezt a pezsgő kulturális életet szeretné visszahozni, ha -egyelőre- még csak pár napra is az augusztus 9-11 között megrendezésre kerülő Kőfeszt, ahol többek között azokkal a személyekkel is találkozhatunk, akik annak idején meghatározták a kővágóörsi mindennapokat.

A sorozat korábbi cikkei:

Mindszentkálla

Szentbékkálla

Salföld

Köveskál

Ha még többet akarsz tudni, akkor kövess minket Facebookon, Instagramon és YouTube-on!

 
Fotók: Németh Loretta



https://kali.blogstar.hu/./pages/kali/contents/blog/75734/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?