Blogolj!

Falumustra - Szentbékkálla

Mindszentkállát a temető irányában elhagyva rövid autó- vagy gyalogút után Szentbékkállára érkezünk. A girbe-gurba utcákat, a takaros portákat, a kedves, vendégszerető embereket látva tudjuk, ez a falucska is hamar a szívünkbe lopja magát. 

Az elsőre furcsán hangzó település nevének első fele Nursiai Szent Benedekre utal, akinek szerzetesei a legtöbbet tettek a Kál nemzetség fennmaradásáért. A község első temploma is Szent Benedek tiszteletére lett emelve. A részben elpusztult középkori templom alapjaira építették a falu új templomát a XVIII. század végén, Fellner Jakab építész tervei alapján.

Fotó: Németh Loretta

Szentbékkálla igyekezett megtartani a népi építészet emlékeit és hála Istennek a legtöbb újonnan beköltöző lakos is igyekezett a házakat úgy felújítani, hogy az tükrözze a Balaton-felvidéki népi építészet hagyományait.

A településen három műemlékház található. A Zrínyi utcában, az 1816-ban épült népi lakóház, a Kossuth utcában, 1828-ban épült Istvándi-ház és a Petőfi utcában az 1826-ban épült népi lakóház.

Országos jelentőségű műemlék a felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház, a Birkás-pince és lakóház. 1763-ban Fellner Jakab tervezte és eredetileg a Seller család tulajdona volt.

A települést három hegy foglalja magába. a Boncsos-tető, a Fekete, hegy és a Sátorma-hegy. A három hegy nemcsak remek kilátást nyújt az idelátogatóknak, hanem olyan védettséget ad a falunak, melynek okán évente mintegy kétezer órát süt itt a nap.

A három hegy közül a legkiemelkedőbb a Fekete hegy, mely kiváló kirándulóhely, köszönhetően, többek között, az itt található Eötvös kilátónak, de itt helyezkednek el az egyedülálló hegyi az úgynevezett krátertavak is. Ezek a mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak a  nedves évszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, vagy lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bontató, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. 

Szentbékkálla közvetlen szomszédságában található két műemlék a XI–XII. századi, gótikus stílusban épült velétei palotarom és XIII. századi, román stílusú töttöskáli templomrom.
A Töttöskáli templom középkori Töttöskál település temploma volt. A falut előszür 1296-ban említik , melyet királyi udvarnokok lakták. A török 1531-ben elpusztította Töttöskált és a templomot is, de később újjáépítették és egészen a XIX. századig használták.
Az írásos emlékek szerint a velétei palotarom a falu földesuráé, a veszprémi püspökéé lehetett. a palota 1590 körül pusztult el.


A Szentbékkálla messze földről híres rendezvényeiről, programjairól. Nyáron Káli Vigasságokat, pünkösdi bortúrát, komolyzenei koncertet, ősszel szüreti felvonulást tartanak. Ezekre programokra egyre többen érkeznek nemcsak a környékről, hanem az ország több pontjáról is.

Szentbékkálla az a település, mely megtartva az ősök hagyatékát, előre tekintve egy igazi vendégszerető, befogadó település képét mutatva próbál megmaradni a felgyorsult, modernizált XXI. században.


(fotók: Németh Loretta)

A cikksorozat előző része: Falumustra - Mindszentkálla

Ha még többet akarsz tudni, akkor kövess minket Facebookon, Instagramon és YouTube-on!

https://kali.blogstar.hu/./pages/kali/contents/blog/74184/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?